
Az ApolloKnee rendszer a legmodernebb robotsebészet megtestesítője: mesterséges intelligenciát, érzékelő technológiát és valós idejű adatfeldolgozást egyesít. A rendszer három fő egységből épül fel: az Apollo Station vezérlőállomásból, az Apollo Robotból és a BalanceBot egyensúlymérő eszközből, amelyet a CorinConnect digitális platform fog össze. Ezek mellett a teljes műtéti folyamatot a CorinConnect digitális platform fogja össze és dokumentálja.
A robotsebészet itt sem a sebészt helyettesíti, hanem megbízható partnerré válik: a gép precízen mér és információt gyűjt, a sebész dönt, személyre szabott terv készül, amely a sebész irányításával és a rendszer támogatásával valósul meg. Az ApolloKnee alkalmazkodik a beteg egyedi anatómiai viszonyaihoz, mozgásmintájához és szalagegyensúlyához. Minden műtét egyéni terv alapján történik, így nincs két azonos beavatkozás.
Az ApolloKnee különlegessége az, hogy minden része önállóan is intelligens rendszert alkot, de együtt egy teljes, tanulóképes robotsebészeti hálózatot formálnak.
A BalanceBot valós időben méri a térdszalag-feszességet, és már a csontvágások előtt meghatározza a térd optimális egyensúlyát. A mért adatok alapján a rendszer javaslatot tesz a vágási síkokra és a protézis pozíciójára, hogy a végeredmény természetes legyen.
Az Apollo Robot haptikus, vagyis érintésérzékeny vágórendszer, amelyet közvetlenül a páciens csontjához rögzítenek. A haptikus vezérlés minimális eltérést enged: a vágási pontosság 0,6 milliméteren belül marad, ami mikroszkopikus szintű precizitást jelent.
A CorinConnect digitális rendszer rögzíti a műtéti adatokat, és összeveti őket a nemzetközi CorinRegistry adatbázissal. Ez lehetővé teszi a folyamatos tanulást, a tapasztalatok megosztását és a sebészi munka hosszú távú fejlesztését. Az ApolloKnee így nemcsak pontos, hanem önfejlesztő rendszer is.
Az ApolloKnee egyik leginnovatívabb eleme a gesztusvezérlés. A sebész a műtét közben kézmozdulatokkal irányíthatja a rendszert anélkül, hogy elhagyná a steril zónát. Ez gyorsabb és biztonságosabb munkafolyamatot eredményez, miközben folyamatos kontrollt biztosít a műtéti terület felett.
A rendszer autonóm tervezési algoritmusa szintén egyedülálló. A mesterséges intelligencia a páciens térdmozgását, tengelyállását és szalagegyensúlyát valós időben elemzi, és automatikusan javaslatot tesz a legoptimálisabb beállításokra. A sebész döntése így nem becslésen, hanem pontos, mérhető adatokon alapul.
Az automatizált tervezés csökkenti a műtéti időt és a hibalehetőséget, miközben megőrzi az orvosi szakmai kontrollt. Ez a fajta együttműködés a technológia és az ember között a robotsebészet legmagasabb szintjét képviseli.
Ahogy korábban írtuk, az ApolloKnee egyik legkülönlegesebb újítása a gesztusvezérlés. Ez azt jelenti, hogy a sebésznek nem kell megérintenie sem a kijelzőt, sem a navigációs állomást a rendszer vezérléséhez a műtét közben, csak mozgatja a kezét, és a rendszer máris reagál. Olyan ez, mint amikor egy automata ajtó kinyílik, ha elé állunk. Így a sebész végig a műtéti területen tartja a kezét, és nem kell megszakítania a munkát. Ez gyorsabb, biztonságosabb és teljesen steril marad.
A rendszer autonóm, vagyis részben önálló tervezési algoritmusa pedig valós időben kiszámítja, hogyan álljon a térd, hogy a mozgás utána természetes legyen. A gép segít, de minden döntést az orvos hoz meg, így az emberi tudás és a technológia együtt dolgozik a tökéletes eredményért.

A robotsebészet végső célja a beteg életminőségének javítása. Az ApolloKnee rendszerrel elért dinamikus szalagegyensúly és mikronpontosság azt jelenti, hogy a protézis illeszkedik a páciens térdéhez, nem fordítva.
A klinikai eredmények lenyűgözőek: több mint 97%-os beteg-elégedettség, 99%-os implantátum-túlélés hatéves utánkövetés mellett, és 1 fokon belüli beültetési pontosság. Az ApolloKnee nemcsak a műtétet teszi biztonságosabbá, hanem a gyógyulást is gyorsabbá, a térdmozgást pedig természetesebbé.
A „dinamikus szalagegyensúly” egyszerűen azt jelenti, hogy a rendszer figyeli, hogyan mozog a térd a műtét alatt – hajlításkor, nyújtáskor, járás közben – és úgy állítja be a protézist, hogy mindkét oldal azonos erővel tartson. Vagyis a térd nem lesz „szorosabb” az egyik, és „lazább” a másik oldalon.
Ez a finomhangolás biztosítja, hogy a műtét után a térd mozgása természetes maradjon, a beteg stabilan járjon, és ne érezze idegennek az új ízületet. Ez a valódi titka annak, hogy a gyógyulás nemcsak gyorsabb, hanem kényelmesebb és hosszú távon is tartós.
A mesterséges intelligencia, a robotika és az emberi tapasztalat összefonódása új korszakot hoz az ortopédiában. A robotsebészet többé nem a jövő, hanem a jelen, már Magyarországon is.