
Előrehaladott porckopásnál a fájdalom és a mozgás beszűkülése sokszor oda vezet, hogy a protézis beültetés reális, tartós megoldássá válik. A páciensek joggal kérdezik, hogy mitől lesz igazán jó egy csípő- vagy térdprotézis. Ma már egyértelműen látszik, hogy a hosszú távú elégedettséget nemcsak az implantátum típusa határozza meg, hanem az is, mennyire pontosan és személyre szabottan történik a beültetés, illetve mennyire sikerül helyreállítani az ízület természetes biomechanikáját.
A modern ortopédiai robotsebészet célja ezért nem pusztán a protézis beültetése, hanem egy olyan állapot létrehozása, ami a páciens saját ízületi működéséhez a lehető legközelebb áll. Ennek a gyakorlati haszna kézzelfogható: kiszámíthatóbb eredmény, stabilabb ízület, természetesebb érzet, és sok esetben gyorsabb rehabilitáció. A lényeg egyszerű: a cél az, hogy a páciens úgy érezze, mintha a saját térdét vagy csípőjét kapta volna vissza, csak éppen a porckopás okozta fájdalom nélkül.
Hagyományos műtétnél a sebész a tapasztalatára és anatómiai tájékozódásra támaszkodik, ami nagyon magas színvonalon is történhet. Mégis előfordulhat, hogy a rehabilitáció lezárulta után marad olyan panasz, ami miatt a páciens azt érzi: jobb lett, de nem tökéletes.
Ennek tipikus okai lehetnek:
Ezek a finom eltérések külön-külön is okozhatnak instabilitást, fájdalmat, idegen érzetet, sőt hosszabb távon a korai kopás vagy kilazulás kockázatát is növelhetik. A robotsebészeti technológiák arra valók, hogy ezeket a meghatározó részleteket objektív mérésekkel, valós idejű visszajelzésekkel és kontrollált kivitelezéssel a lehető legjobban kiküszöböljék.
Fontos szakmai tisztázás, hogy a robot nem helyettesíti az ortopéd sebészt, és nem önállóan operál. A robotsebészet olyan számítógép-vezérelt, sebészt támogató rendszerek összessége, amelyek három dolgot tesznek nagyon magas szinten:
Gyakorlati nyelvre lefordítva: a robot mér, számol és visszajelez. A döntést, a felelősséget és a műtét minden lépését a sebész végzi, csak éppen olyan információkkal és olyan pontosságú támogatással, ami hagyományos eszközökkel nem érhető el ugyanezen a megbízhatósági szinten.
Magyarországon a csípő- és térdprotézis beültetések robotasszisztált és számítógép-vezérelt támogatása Dr. Domán István gyakorlatában több lépcsőben épült fel. 2020-ban kezdte alkalmazni elsőként az OMNIBotics robot-asszisztált eljárást térdprotézis beültetéshez. 2021-ben bevezette a NaviSwiss miniatürizált, számítógép-vezérelt sebészi navigációt csípőprotézis beültetéshez. 2025-ben a legújabb fejlesztésű ApolloKnee rendszerrel bővült a térdprotézis beültetés személyre szabott lehetősége.
A személyre szabott robotsebészet három alappillére jól leírja, mi történik a gyakorlatban:
Nemcsak a csontfelszínek számítanak, hanem a szalagfeszesség, a mozgástengely és a terhelési mintázat is. Az ApolloKnee és az OMNIBotics esetében ezek a mérések valós időben, a műtét során is megtörténhetnek, még a csontvágások előtt.
Digitális navigációval és haptikus visszajelzéssel támogatott csontvágások, pontos komponenspozicionálás, optimalizálható tengelyállás és szalagegyensúly a teljes mozgástartományban.
A műtéti adatok rögzítése és elemzése hosszú távon javíthatja az eredményeket, segítheti a sebészi fejlődést, és hozzájárulhat a betegelégedettséghez.
A térdnél a cél nem egy sablon szerinti tengely erőltetése, hanem a páciens mozgásmintájához illeszkedő, természetes érzetű térdfunkció. Az ApolloKnee ezt kifejezetten a dinamikus szalagegyensúly finomhangolásával támogatja. A technológia előnye nem a látványos számokban mérhető, hanem abban, hogy a beültetés következetesen kontrollált, reprodukálható és szakmailag ellenőrizhető módon valósul meg.
Csípőnél a robotsebészeti eszköztár egyik kulcsa a NaviSwiss navigáció, amely valós idejű visszajelzést ad többek között a vápa dőlésszögéről, anteverziójáról, az offsetről és a végtaghosszról. A cél a stabil, kiszámítható, természetes csípőfunkció, miközben a rendszer előnyei között szerepel, hogy nem igényel előzetes CT-t vagy műtét alatti röntgent.