Menu
A csípőízületi protézis beültetés műtét technikailag többféle feltárásból végezhető: hagyományosan hátsó vagy oldalsó feltárással történik, azonban az elmúlt évtizedekben teret hódított az elülső feltárásból történő beültetés. Az új módszer számos előnye közül a legfontosabb, hogy elülső (direct anterior) feltárással izomátvágás nélkül, tehát lágyrész kímélő technikával valósul meg a csípőprotézis beültetése, így a gyógyulási idő is jelentősen lerövidül. Az elülső feltárás további előnyeit támasztja alá egy frissen publikált amerikai kutatás is, melyet Dr. Jacob A. Haynes és munkatársai a Virginia állambeli Alexandriában található Anderson Ortopédiai Kutatóintézetben végeztek.
Dr. Jacob A. Haynes kutatásában a hátsó (posterior) és az elülső feltárásból végzett csípőprotézis beültetésen átesett betegeket követte nyomon és vizsgálta. Az intézményi adatbázis segítségével 5065 elülső feltárással (DAA - direct anterior approach) végzett és 3775 hátsó feltárással (PA - posterior approach) végzett teljes csípőízületi protézis beültetést elemeztek. A kutatás a betegek műtét utáni életére fókuszált, kiemelten a beültetett protézis stabilitására, az ízületi ficam előfordulására és a revízió (protézis csere) szükségességére. Az átlagos nyomonkövetési időtáv a DAA betegcsoportban 1,7 év, a PA betegcsoportban pedig 3,1 év volt. Az eredményeket 5 éves Kaplan-Meier-féle túlélési analízissel elemezték.
Az amerikai kutatás publikált eredményei egyértelműen alátámasztják, hogy az elülső feltárásból végzett csípőprotézis műtét után kevesebb eséllyel következik be protézis ficam, valamint kisebb a revízió szükségességének kockázata. Szám szerint összesítve a vizsgált PA betegcsoportban (hátsó feltárással végzett műtéten átesettek csoportjában) a csípőprotézisek 3,3%-nál történt ficam, míg a DAA-csoportban (elülső feltárosos módszerrel műtöttek csoportjában) a mindössze 0,5%-nál. Dr. Haynes és munkatársai továbbá megállapították, hogy a ficam kockázata 4,9-szer nagyobb volt a PA-csoportban, mint a DAA-csoportban. A revízió előfordulását tekintve a hátsó feltárásból végzett beültetések 1,1%-nál volt szükség protézis cserére, az elülső feltárás módszerével pedig csupán 0,2%-nál.
Az elkészült tanulmányban leírt tapasztalatok szerint a műtéti megközelítéstől függetlenül a legtöbb ficam a mindennapi élettevékenységek során a hátsó irányban következett be.
A kutatást végző orvosok által megfogalmazott konklúzió: "A csípőízületi protézis beültetést követő ficam előfordulási aránya miatt javasoljuk a posztoperatív instabilitás előfordulásának csökkentését célzó különböző stratégiák megfontolását, beleértve a sebészi feltárást, a nagyobb átmérőjű protézis fej alkalmazását és a protézis komponensek pozicionálását segítő intraoperatív technológiákat" – pl.: sebészi navigáció vagy OPS prenavigált sablonokkal.
Az elülső megközelítéssel elkerülhető a csípő környéki izmok és lágyrészek átvágása, ami által gyorsabb rehabilitáció valósul meg, valamint stabilabb protézis pozíció érhető el. A stabilitás miatt kisebb a ficam és a revízió kockázata. Mindezek mellett az elülső feltárásból izomátvágás nélkül végzett csípőprotézis beültetés további előnyei a páciensek számára a következők:
Az elülső (direkt anterior) feltárás előnyeit figyelembe véve a saját praxisomban kizárólag ezt a műtéti feltárást alkalmazom. A csípőprotézis beültetésről további hasznos részleteket olvashat a Csípőprotézis tudnivalók oldalon, valamint az ingyenesen letölthető Betegtájékoztatónkban.
Forrás: Heallo.com
