Az „O” és „X” térd kialakulása is porckopásra hajlamosít: a térdízület középről kifelé, vagy befelé mozdulása ugyanis lehetetlenné teszi a térdkalács egyenletes terhelését. A betegség hátterében továbbá sportolás során, vagy balesetek következtében kialakuló ütődések, traumák is állhatnak, melyek a térdkalács-sérülésen túl komolyabb szövődményeket is maguk után vonhatnak. A térdízületet körülvevő szalagoknak is nagy szerepe van az artrózis meggátolásában. Ha ezek valamelyike sérül (nyúlik, szakad), a térdkopás szinte borítékolható. A térdízületet bélelő folyadékot termelő hártya megvastagodása is okozhat gyulladásos, kopással járó állapotokat.
Amennyiben a problémát időben észlelik, megfelelő kezelés mellett a térdkopás folyamata megállítható, de legalábbis fájdalom-mentessé tehető, lelassítható. Fontos az érintett terület rendszeres, kíméletes tornáztatása és az ideális testsúly elérése. Gyulladáscsökkentő gyógyszerek, porcképző injekciók alkalmazásával, fizioterápiás kezelésekkel akár a korrekciós, ortopédiai műtétek is elkerülhetők.