„CUSTOM–MADE” az ortopéd sebészetben – ahány eset annyi megoldás
Óriási előrelépést hoz a csípő– és térdprotézisre szorulók életében a már Magyarországon is alkalmazott két új, személyre szabott műtéti eljárás. A beavatkozások során kifejezetten a páciens csontozatához és mozgásához igazított protézisek kerülnek beültetésre. Ennek köszönhetően pedig nem csak nagyságrendekkel javul a beteg életminősége, de szinte meg is feledkezhetnek arról, hogy műtéten estek át. A még külföldön is újdonságnak számító műtéti eljárások részleteiről Dr. Domán István Ph.D., ortopéd főorvost kérdeztük.
Ha a térdprotézis beültetésről beszélünk, akkor egy alapvetően nagyon sikeres műtétről van szó” – magyarázza Dr. Domán István csípő és térdprotézis specialista, aki közel hét éves angliai konzultánsi munka után, néhány éve tért viszsza Magyarországra. „Azonban statisztikák alapján ötből egy beteg nem teljesen elégedett az eredménnyel – teszi hozzá a főorvos. Ezekben az esetekben visszamaradó fájdalom, esetleg funkcióbeli elmaradás fordulhat elő: például az illető nem tudja az elvárásainak megfelelően terhelni a térdét, vagy nem érzi sajátjának” – mondja a szakember. Éppen az említett visszajelzések miatt fejlesztették ki azt a technológiát, amely révén a beültetendő térdprotézist pontosan a beteg fizikumához gyártják. Vagyis tűpontosan személyre szabják.
Az élet más területéről vett példával élve: a különbség nagyjából olyan mintha az ember szabóhoz menne öltönyt varratni, vagy konfekcióból választana. Közel sem ugyanaz a műfaj. A sebész eddig egy meghatározott méretsorból tudta kiválasztani azt a protézist, amelyik leginkább közel áll a beteg adottságaihoz. Ám, ahogyan a konfekcióból vásárolt öltönyöknél, úgy a protézisek esetében is rendkívül ritkán fordult elő az, hogy valakihez pontosan passzoltak a méretek. Hiszen ahogyan nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma térd sem.
„Az általam alkalmazott módszer lényege, hogy a beavatkozás előtt egy CT vizsgálattal feltérképezik az operálandó végtagot. Az így kapott adatok alapján pedig a legújabb technológiai fejlesztések segítségével, mint például a 3D nyomtatás, legyártanak egy teljesen egyedi, „custom–made”, vagyis egyénre szabott, méretben, formában és minden egyéb paraméterében pontosan a páciens csontozatához igazodó protézist”
– magyarázza Dr. Domán István. Így nem kényszerítik bele a beteget egy teljesen más geometriába. Bár kinyújtva és behajlítva tökéletesen funkcionáltak a korábbi beültetések, bonyolultabb mozgásnál, így például lépcsőzésnél vagy oldalirányú mozgásoknál előfordulhatott fájdalom vagy természetellenes érzet. Az amerikai ConforMIS cég fejlesztésének köszönhetően azonban nem kell kompromisszumot kötni és nem mellesleg kevesebb csontot kell eltávolítani ahhoz, hogy beültethessék a személyre szabott térdprotézist. A szakember szerint jelenleg ez a csúcstechnológia ezen a területen.
AZ ELSŐK KÖZÖTT
„Több éve találkoztam ezzel az eljárással, nagyon örültem, hogy tavaly nyáron végre Magyarországon is elkezdhettük az első műtéteket, a világon 8. országként” – idézi fel a sebész főorvos. „Az aljárásnak további előnye, hogy a beültető eszközök is egyedileg készülnek és egyszer használatosak, így csupán néhány kiegészítő eszköz szükséges a műtéthez” – teszi hozzá.
Ezek után nem meglepő, hogy az egyénre szabott térdprotézist viselő személyek sokkal természetesebb érzetről számolnak be és elégedettebbek a műtét eredményével. „Azt, hogy ez a jó irány statisztikai adatok is igazolják. A beültetett protéziseket követés céljából regiszterekben rögzítik ma már világszerte, így Magyarországon is. Az egyik legtöbbet hivatkozott a Brit Protézis Regiszter, mely adatai szerint a ConforMIS iTotal G2 térdprotézis alkalmazásával közel négyszer kisebb az esélye annak, hogy újra kellene operálni a beteget valami miatt” – magyarázza a főorvos.
Szintén sikeres műtétnek számít a csípőprotézis beültetése – betegelégedettség szempontjából az egyik legsikeresebbnek.
Ám ezen a területen is óriási előre lepések történtek. Dr. Domán István főorvos és csapata eddig is egy tervezőszoftver segítségével előre tervezte meg a beavatkozás lépéseit. „A műtét előtti digitális tervezés is nagy előrelépés, mivel használatával úgy kezdünk bele egy műtétbe, hogy minden fontos információt tudunk, így rengeteg felmerülő problémát előre ki tudunk küszöbölni. Olyan ez, mintha tompított fény helyett reflektorral autóznánk. Előbbi esetben is el tudunk jutni egyik pontból a másikba, ám koránt sem olyan magabiztosan, mintha távolabb látnánk” – mondja.
Az igazi áttörést azonban a még Amerikában is újdonságnak számító Corin OPSTM (Optimized Positioning System) technológiája hozta. Az digitális tervezéshez képest, mely statikus helyzetet elemez, az OPS mozgásanalízis alapján személyre szabott megoldást kínál a csípőprotézis beültetésben. „Eddig a csípőprotézisek előtt a beteget fekvő helyzetben vizsgáltuk, röntgeneztük, operáltuk, így arról nem állt rendelkezésre elegendő információ, hogy mi lesz akkor, ha a páciens felül, feláll, és a mindennapos tevékenységeit végzi. Klinikai vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy a különböző aktivitások során a medencénk különböző mértékben előre és hátra billen és ennek mértéke egyénre jellemző, nagy eltéréseket mutat. Mivel a csípőprotézis vápa komponense a medencecsontban rögzül, fontos tehát figyelembe venni ezeket a mozgásokat, mert kihatással vannak a protézis működésére és élettartamára” – magyarázza az főorvos.
Az új módszer pont erre koncentrál: dinamikus helyzetekben készítenek röntgeneket és egy CT–t. Az így kapott adatokat egy ausztrál mérnökcsapat elemzi és kiszámítja azt, hogy pontosan milyen helyzetben kell beültetni a csípőprotézist ahhoz, hogy az minél jobban igazodjon a páciens mozgásához és elkerüljük a protézis élettartamát csökkentő problémákat, esetleges szövődményeket.
A műtét kivitelezését szintén a 3D nyomtatás és egy lézeres célzó segíti, melyeket reményeik szerint hamarosan egy, a videojátékok világát idéző AR (Augmented Reality) szemüvegre cserélnek le. „Egy év alatt közel száz műtétet végeztünk ilyen technikával és nagyon jók a tapasztalatok. Nem beszélve arról, hogy izomkímélő módszerrel operálunk, mindössze egy kis metszést ejtünk, nincs már szó hosszú ideig tartó rehabilitációról. A betegek már a műtét után néhány órával ismét talpon vannak és pár nap múlva akár autót vezethetnek” – mondja. „Végre eljött annak az ideje, amikor minden szempontból a betegre koncentrálhatunk” – teszi hozzá Dr. Domán István. „Nem csinálunk mást, csak a páciens testi adottságaihoz és a mozgásához igazítjuk a protézist. Az egyénen van a hangsúly. A jövő tehát végre itt van.”
