A TÜNETEKRŐL
A beteg rendszerint alattomosan kezdődő csípőfájdalomról számol be, amely ülés, ülésből való felállás, kocsiból ki- és kocsiba beszállás, előrehajlás hatására fokozódik. A fájdalom elsősorban az ágyékra lokalizálódik, de időnként kisugározhat a csípő oldala és a comb elülső része felé, illetve a farpofák felé.
Az elváltozás gyakori velejárója a vápa peremén körbefutó, rendkívüll fontos funkciójú labrum szakadása. A csípő labrumszakadása tompa vagy éles ágyéki fájdalmat okoz, amely az esetek felében kisugárzik a csípő oldala, a comb elülső része és a farpofa felé. A fájdalom rendszerint alattomosan kezdődik, de traumát követően akut kezdetű lehet. A betegek mintegy felének mechanikus tünetei is vannak, pl. aktivitás során fájdalmas kattanás.
DIAGNÓZIS
A pontos diagnózis elengedhetetlen, hiszen az elváltozás kezeletlenül a csípőízület teljes kopásához vezethet.
Ha a panaszrendszer és a betegvizsgálat alapján felmerül az impingement lehetősége különféle képalkotó vizsgálatok lehetnek szükségesek. Labrumszakadás gyanúja esetén az MR-artrográfia a választandó diagnosztikus teszt. Ha nem áll fenn ilyen gyanú, elsőként kevésbé invazív képalkotó vizsgálat mellett döntünk; ez lehet egyszerű röntgenvizsgálat vagy hagyományos MRI, amelyekkel kizárhatók az ágyék- és csípőfájdalom egyéb okai. A műtét tervezéséhez az esetek egy részében 3D CT vizsgálat szükséges.
KEZELÉS
A csípő ütközési szindróma kezelése alapvetően sebészi. Az esetek egy részében megkísérelhető konzervatív kezelés, mely bizonyos fizikai tevékenységek kerülését, fizikoterápiát, fájdalomcsillapítást és injekciós kezeléseket jelent.
Amennyiben az ízületben még nincs jelentős kopás javasolt az ütközési szindrómát okozó deformitás műtéti kezelése. Ez a csontos deformitás megszüntetését, a szakadt labrum visszavarrását és az esetleges porckárosodások ellátását jelenti. A műtét eredményeként mind az abnormális ízületi forma, mind a mozgás során jelentkező impingement is megszűnik . A műtétet követően több hónapos rehabilitáció következik. Az általam végzett műtét az ún. “arthroszkóppal asszisztált mini-open femoro-acetabularis osteoplastica”, melyet Barcelonában sajátítottam el.
Az estek egy részében, amikor már előrehaladott az ízületi kopás, már csak protézis beültetése jelent megoldást.
A megfelelő kezelés kiválasztása több szemponttól függ, így az érintett egyén állapotától, életkorától, aktivitási szintjétől, igényeitől és a kopás súlyosságától.